| |
| |
|
|
Vírusbetegségek
|
| |
| Paramyxo-vírus, Baromfipestis, Newcastle-betegség
(idegbénulás, idegrendszeri tünetek, |
| |
nyaktekergetés, fej-elcsavarodás) -
megelőzése:vakcinázás; kezelése: immunerősítés |
| Madárhimlő (poxvírus) - gumók a tollal
nem fedett részeken, sajnos szájban, szemen is előfordul;
|
| |
megelőzése: védőoltás; kezelése: fertőtlenítés,
immunerősítés |
| Madárinfluenza |
| |
A H5N1 a vadon élő madárfajokat és a
házi baromfi fajokat egyaránt képes megbetegíteni.
Általában lázzal, bágyadtsággal, légzőszervi panaszokkal
jár, gyakran emésztőszervi (gyomor- és bélrendszeri)
elváltozásokat okoz, kacsákban olykor idegrendszeri
panaszok is jelentkeznek. Fertőzöttek lehetnek a vadon
élő madárfajok, különösen a vízimadarak (vadkacsák,
vadlibák, hattyúk, gázlómadarak), amelyek többnyire
a betegség tüneteitől mentesen is hordozhatják a vírust.
Ezeknek a madaraknak főleg a bélcsatornájában szaporodik,
az ilyen állatok bélsarukkal fertőzik a vizeket és
az odajáró - főleg vízibaromfi - fajok egyedeit.
Az állatokból kijutott vírusok a természetes vizekben
1-2 hétig élet-, vagyis fertőzőképesek maradnak. Száraz
környezetben néhány óra alatt elpusztul a vírus.
(Emberről emberre nem terjed, madárról emberre is
csak különleges körülmények között; a távol-keleti
elhíresült fertőzések oka, hogy ott pl. kultikus okokból
a madár nyers vérét vérleves formájában isszák.) |
| Nyugat-nílusi láz |
| |
Szúnyogcsípéssel terjed. Nagy távolságokra
a vonuló madarak révén jut el. Az ember mellett megtámadhatja
a madarakat, lovakat, kutyákat és más állatokat is.
Az általa okozott fertőző betegség 80-85%-ban tünetmentesen
zajlik le.
Madarak: gyengeség, hátraszegett fej. Ember: influenzához
hasonló tünetek, láz, hányinger, izomfájdalom, kötőhártya-gyulladás,
arcpirulás, fényérzékenység. A nyirokcsomók megduzzadnak,
a végtagokon kiütések jelennek meg. Körülbelül egy
hét múlva a beteg állapota javul. Kevés halálos eset:
gerinc- és agyvelőgyulladás, szívizomgyulladás
|
Tubesz (Paramyxo-vírus) |
|
|
|
|
