| |
Környezetvédelem, természetvédelem
|
| |
|
|
| |
1. 1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének
általános szabályairól -
Környezetvédelmi törvény
A környezet védelmének alapelvei
Az elővigyázatosság, a megelőzés és a helyreállítás
6. § (1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni és
végezni, hogy
a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt
idézze elő;
b) megelőzze a környezetszennyezést;
c) kizárja a környezetkárosítást.
(2) A környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével,
a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával,
továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes
és az előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására
törekedve kell végezni.
(3) * A megelőzés érdekében a környezethasználat során a
leghatékonyabb megoldást, továbbá a külön jogszabályban
meghatározott tevékenységek esetén az elérhető legjobb technikát
kell alkalmazni.
7. § A 6. §-ban foglaltak érvényesítése érdekében jogszabály
előírhatja a környezethasználat feltételeit, illetőleg korlátozó
vagy tiltó rendelkezéseket állapíthat meg. *
8. § (1) A környezetet veszélyeztető vagy károsító környezethasználó
köteles azonnal befejezni a veszélyeztető vagy károsító
tevékenységet.
(2) A környezethasználó köteles gondoskodni a tevékenysége
által bekövetkezett környezetkárosodás megszüntetéséről,
a károsodott környezet helyreállításáról.
10. § (1) Az állami szervek, a helyi önkormányzatok,
a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást
végző szervezetek és mindezek érdekvédelmi szervezetei,
valamint más intézmények együttműködni kötelesek a környezet
védelmében. Az együttműködési jog és kötelezettség kiterjed
a környezetvédelmi feladatok megoldásának minden szakaszára.
28. § (1) A veszélyes anyagok károsító hatása elleni
védelem kiterjed minden olyan természetes, illetve mesterséges
anyagra, amelyet a környezethasználó tevékenysége során
felhasznál, előállít, vagy forgalmaz, és amelynek minősége,
mennyisége robbanás- és tűzveszélyes, radioaktív, mérgező,
fokozottan korrózív, fertőző, ökotoxikus, mutagén, daganatkeltő,
ingerlő hatású, illetőleg más anyaggal kölcsönhatásba
kerülve ilyen hatást előidézhet.
2) A veszélyes anyagok kezelésekor, felhasználásakor - beleértve
kitermelésüket, raktározásukat, szállításukat, gyártásukat
és alkalmazásukat - továbbá, veszélyes technológiák alkalmazásakor
olyan védelmi, biztonsági intézkedéseket kell tenni, amelyek
a környezet veszélyeztetésének kockázatát jogszabályban
meghatározott mértékűre csökkentik, vagy kizárják. |
|
| |
|
|
|
| |
|
|
| |
2. Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. tv.) a környezetkárosításról
241. § (1) Aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot,
valamint azok összetevőit jelentős mértékű szennyezéssel
vagy más módon
a) veszélyezteti,
b) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy
korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre,
c) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy
korábbi állapota nem állítható helyre, bűntett miatt az
a) pontban meghatározott esetben három évig, a b) pontban
meghatározott esetben egy évtől öt évig, a c) pontban
meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2) Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el,
vétség miatt az (1) bekezdés a) pontja esetén egy évig,
b) pontja esetén két évig, c) pontja esetén három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
3. 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről - Természetvédelmi
törvény
43. § (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása,
károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más
élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-,
költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
65. § (1) * A természeti területek és értékek jogellenes
károsítása, veszélyeztetése esetén a természet védelme
érdekében a természetvédelmi célú egyesületek jogosultak
fellépni, és
a) állami szervektől, önkormányzatoktól a megfelelő és
hatáskörükbe tartozó intézkedés megtételét kérni, vagy
b) a védett természeti érték, terület károsítója, veszélyeztetője
ellen pert indítani.
(2) A (1) bekezdés b) pontja szerinti perben a felperes
kérheti a bíróságot, hogy a veszélyeztetőt, károsítót
a) tiltsa el a jogsértő magatartástól;
b) kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések
megtételére.
(4.§. e) védett természeti érték (természetvédelmi érték):
e törvény vagy más jogszabály által védetté, fokozottan
védetté nyilvánított - kiemelt természetvédelmi oltalomban
részesülő - élő szervezet egyede, fejlődési alakja, szakasza,
annak származéka, illetőleg az élő szervezetek életközösségei
...)
80. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával
a) a természet védelmét szolgáló jogszabály, illetve egyedi
határozat előírásait megsérti;
b) a védett természeti értéket jogellenesen veszélyezteti,
károsítja, elpusztítja, vagy védett természeti terület
állapotát, minőségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja,
abban kárt okoz; .......
d) a védett élő szervezet, életközösség élőhelyét, illetőleg
élettevékenységét jelentős mértékben zavarja;... természetvédelmi
bírságot köteles fizetni.
(2) * A természetvédelmi bírságot a természetvédelmi hatóság
szabja ki.
81. § (1) * Az, aki a természet védelmére vonatkozó jogszabályokat,
egyedi hatósági előírásokat megszegve kárt okoz, a kárt
a Polgári Törvénykönyv fokozott veszéllyel járó tevékenységre
vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni.
|
|
| |
|
|
|
| |
|
|
| |
.
4. Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. tv.) a természetkárosításról
242. §
(1) Aki
a) fokozottan védett élő szervezet egyedét,
b) védett élő szervezet vagy az Európai Unióban természetvédelmi
szempontból jelentős növény- vagy állatfaj egyedeit, feltéve,
hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett
értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő
szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett
legalacsonyabb értéket,
c) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük
szabályozása által biztosított védelemről szóló EK tanácsi
rendelet A és B melléklete hatálya alá tartozó élő szervezet
egyedét jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza,
az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja,
azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés,
ha a természetkárosítás az élő szervezet egyedeinek olyan
mértékű pusztulását okozza,
a) hogy az (1) bekezdés a) vagy b) pontja esetében az
elpusztított élő szervezet egyedeinek külön jogszabályban
meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege
eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében
megállapított, pénzben kifejezett legmagasabb érték kétszeresét,
b) amely az (1) bekezdés c) pontja esetében az élő szervezet
állományának fennmaradását veszélyezteti.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
5. 346/2008. (XII. 30.) Korm.rendelet a fás szárú
növények védelméről
2. §(1) Fás szárú növény az ingatlan
azon részén és oly módon telepíthető, hogy az - figyelemmel
az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire,
szakszerű kezelésére - az emberi életet és egészséget
nem veszélyeztetheti, a biztonságos közlekedést nem akadályozhatja,
valamint nem okozhat kárt a meglévő építményekben, létesítményekben,
és nem akadályozhatja azok biztonságos működését.
3. § Tilos a fás szárú növények felületének jogellenes
- a 4. § (1) bekezdésben foglaltakkal ellentétes - megsértése,
CSONKÍTÁSA, továbbá részeinek közvetlen vagy közvetett
károsítása.
4. § (1) A használó köteles gondoskodni az ingatlanon
lévő fás szárú növények FENNTARTÁSÁRÓL, az adott faj tulajdonságainak
megfelelő SZAKSZERŰ KEZELÉSÉRŐL (így különösen víz- és
tápanyag-utánpótlásról, metszésről, növény-egészségügyi
beavatkozásról), valamint szükség szerinti PÓTLÁSÁRÓL
.(2)
A használó köteles gondoskodni az ingatlanán lévő fás
szárú növények emberi életet, egészséget veszélyeztető
részeinek eltávolításáról
|
|
| |
|
|
|
| |
|
|
| |
A védett madarak fiókáit, tojásait
nem szabad veszélyeztetni
Link
|
|
|
http://www.haon.hu/debrecen/facsonkolas-rossz-idoszakban-a-vedett-madarak-tojasait-nem-szabad-veszelyeztetni/1979388
"A természetvédelmi törvény védett madarakat (szinte
mind az) érintő része mindenkire vonatkozik – tudtuk meg
egy természetvédelmi szakembertől. Eszerint engedély nélkül
a saját kertjében sem vághat ki valaki egy fát március
közepétől július közepéig, amennyiben azon fészek és abban
tojás található. Különben is érdemes ezt a műveletet a
vegetációs időn kívül – ősszel vagy télen – végezni, hacsak
nem veszélyt kell vele elhárítani. HBN-ÉP
Dr. Juhász Lajos 2008-ban készült jegyzete szerint 1954-ben
csaknem az összes hazánkban élő madár védelmet kapott. Az
1961-es természetvédelmi törvény jogszabálya további védettséget
határozott meg, majd 1974-től a védett fajoknak eszmei értéket
is, összesen 319-et érintve. Az 1982-ben megjelent természetvédelmi
törvény 320 fajt sorol védetté, megkülönböztetve védett
és a fokozottan védett fajokat is. 1993-tól már 340 madárfaj
áll törvényes védelem alatt. Egy későbbi felmérés szerint
pedig 403 fajt különböztettek meg, ezek 90 százaléka védett
vagy fokozottan védett."
Hova forduljunk, ha környezet- v. természetvédelmi
szabálysértéssel találkozunk?
A 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet szerint
7. § A Nemzeti Park Igazgatóságok a természetvédelmi szabálysértések
ellenőrzésére, továbbá a természetvédelmi őrszolgálat
működtetésére közhatalmi jogkörrel rendelkeznek.
8.§. szerint országos környezetvédelmi és természetvédelmi
hatóságként - kormányrendeletben hatáskörébe utalt hatósági
ügyekben - a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.
Az alábbi táblázatban mutatjuk be a Környezetvédelmi
és Természetvédelmi Hatóságok elérhetőségeit:
https://www.kornyved.hu/hirek/157-a-kornyezetvedelmi-hatosagok-elerhetosegei.html
|
|
| |
|
|
|
|
|
Környezetszennyezés képekben
|
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
| |
 |
|
 |
 |
|
|
