Madárvédő                         
 
1. Állatvédelmi törvényről (1998. évi XXVIII. tv. az állatok védelméről és kíméletéről)

 Mely állatokra hatályos az állatvédelmi törvény?

   Nemcsak a gazdasági haszonból vagy más célokra tartott állatokra, hanem a kedvtelésből tartott állatokra, a kóborállatokra, a vadon élő vagy elvadult állatokra is! Valamennyiükre alkalmazni kell az állat kíméletére, az állatkínzás és az állatkárosítás tilalmára, valamint a jó gazda gondosságára vonatkozó rendelkezéseit! Ld. 2.§.(1),(2).
    Az állattartó (nemcsak az állat tulajdonosa, hanem aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli!) köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. Gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről (4.§.(1),(3)).

- 5.§. (3) A szabadban tartott állatok számára biztosítani kell olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok veszély esetén, valamint az időjárás káros hatásaival és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak. (4) Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani. (6) A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.
Az állatkínzás tilalma 6.§. (1) - 3. §. 4. állatkínzás: az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő - nem kísérleti célra szánt - állategyed tenyésztése, szaporítása.
Állatviadal tilalma:7.§.(1) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat. (2) Tilos állatviadal céljára a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni...
Állat kitételének tiltása:8. §. Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.
Az állat életének kioltása:11.§. (1) Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül különösen az élelmezési cél vágóállat esetében, a prém termelése, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, illetve sérülés, a fertőző betegségek felszámolása, valamint az azok ellen való védekezés, a kártevők irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása, a tudományos kutatás, valamint közegészségügyi veszély elhárítása. Eb és macska esetében az élelmezési cél, illetve a prém termelése nem minősül elfogadható oknak, körülménynek, továbbá tilos e fajok élelmiszerként és prémként történő felhasználása.
12. §
(1) Az állat életének kioltása - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - kizárólag kábítás után történhet. (2) A kábítási kötelezettség nem vonatkozik a gerinctelen állatokra, a háztartásban élelmezési célra levágott baromfira, nyúlra, valamint arra az esetre, ha az állat életének kioltását szükséghelyzet indokolja. Ezekben az esetekben is gondoskodni kell azonban arról, hogy az állat életének kioltása szakszerű gyorsasággal és a legkisebb szenvedéssel járjon.
További fejezetek:A vágóállatok tartása és kímélete; A szőrméjükért tenyésztett fajok tartása; A veszélyes állatfajok egyedeinek tartása; eb által okozott sérülés, veszélyes eb tartása; Állatkísérletek végzésének szabályozása; Az állatkert, a cirkuszi menazséria és a kedvtelésből tartott állatok kereskedésére vonatkozó szabályok; Az állatmenhely és az állatpanzió létesítésének és fenntartásának szabályai; Ebnyilvántartás, ebrendészeti hozzájárulás, állatvédelmi bírság


Állatvédelmi oktatás
43/A. §. (1) Az állatokkal szembeni megfelelő magatartásra, gondoskodásra nevelést, az állatok megismertetését az iskolai általános képzésbe, a szakképzésbe és az ismeretterjesztésbe be kell építeni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását az állami és önkormányzati szervek, valamint az oktatási intézmények kötelesek előmozdítani.

45. §. (1) Amennyiben az állat továbbélése megszüntethetetlen vagy csillapíthatatlan szenvedéssel járna és gyógyulása nem várható, továbbá
a) az állat tartója ismeretlen, vagy
b) vadon élő, nem vadászható állat esetében az egyed a szabadon élésre vagy fogságban tartásra alkalmatlan,
az állatvédelmi hatóság köteles az állat életének fájdalom nélküli kioltásáról gondoskodni.
 

2. Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. tv.)244. §. az állatkínzásról
244. § (1) Aki

  a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
  b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
  (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás
  a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy
  b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.

  3. 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről
3.§. Ha a jegyző, illetve a járási hivatal az Átv. 6-8. §-aiban meghatározott rendelkezések megsértését észleli, illetve ezek megsértése miatt hozzá bejelentés érkezik, köteles haladéktalanul eljárni vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság intézkedését kezdeményezni
4.§. (1) A jegyző, illetve járási hivatal az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében.
  (2) A jegyző, illetve járási hivatal az (1) bekezdés szerinti határozatát, ha az természetvédelmi oltalom alatt álló állatot érint, köteles közölni a természetvédelmi hatósággal is.
7.§. (1) A járási hivatal, illetve a jegyző az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén - a (2) bekezdés szerinti állatok kivételével - az állattartást korlátozhatja, megtilthatja.
 (2) Természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állat esetén a járási hivatal, illetve a jegyző kezdeményezi a természetvédelmi hatóságnál az állat tartásának korlátozását, illetve megtiltását.
   
 
 
  Köszönjük adományait, amivel segíti munkánkat!
Copyright 2014: Columba Országos Madárvédő Egyesület