| |
 |
1.
Állatvédelmi törvényről (1998. évi XXVIII. tv. az állatok védelméről
és kíméletéről)
Mely
állatokra hatályos az állatvédelmi törvény?
Nemcsak a gazdasági haszonból vagy más célokra tartott állatokra,
hanem a kedvtelésből tartott állatokra, a kóborállatokra, a
vadon élő vagy elvadult állatokra is! Valamennyiükre alkalmazni
kell az állat kíméletére, az állatkínzás és az állatkárosítás
tilalmára, valamint a jó gazda gondosságára vonatkozó rendelkezéseit!
Ld. 2.§.(1),(2).
Az állattartó (nemcsak az állat tulajdonosa, hanem
aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli!) köteles
a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának
és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni.
Gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de
legalább napi egyszeri ellenőrzéséről (4.§.(1),(3)).
|
- 5.§. (3) A szabadban tartott állatok számára biztosítani
kell olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok veszély esetén,
valamint az időjárás káros hatásaival és az egészségre ártalmas
hatásokkal szemben védelmet találnak. (4) Az állandóan zárt körülmények
között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez
igazodó, megfelelő mozgásteret biztosítani. (6) A kedvtelésből
tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani.
Az állatkínzás tilalma 6.§. (1) - 3. §.
4. állatkínzás: az állat szükségtelen, fájdalmat okozó
bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás,
bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása,
amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá
az öröklődő betegségben szenvedő - nem kísérleti célra szánt -
állategyed tenyésztése, szaporítása.
Állatviadal tilalma:7.§.(1) Tilos az állat fizikai, pszichikai
állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik
állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat.
(2) Tilos állatviadal céljára a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni,
idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni...
Állat kitételének tiltása:8. §. Az ember környezetében tartott
állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával
felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele
tilos.
Az állat életének kioltása:11.§. (1) Az állat életét elfogadható
ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak,
körülménynek minősül különösen az élelmezési cél vágóállat
esetében, a prém termelése, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan
betegség, illetve sérülés, a fertőző betegségek felszámolása, valamint
az azok ellen való védekezés, a kártevők irtása, a másként
el nem hárítható támadás megakadályozása, a tudományos kutatás,
valamint közegészségügyi veszély elhárítása. Eb és macska
esetében az élelmezési cél, illetve a prém termelése nem minősül
elfogadható oknak, körülménynek, továbbá tilos e fajok élelmiszerként
és prémként történő felhasználása.
12. § (1) Az állat életének kioltása - a (2) bekezdésben foglaltak
kivételével - kizárólag kábítás után történhet. (2) A kábítási
kötelezettség nem vonatkozik a gerinctelen állatokra, a háztartásban
élelmezési célra levágott baromfira, nyúlra, valamint arra az esetre,
ha az állat életének kioltását szükséghelyzet indokolja.
Ezekben az esetekben is gondoskodni kell azonban arról, hogy az
állat életének kioltása szakszerű gyorsasággal és a legkisebb szenvedéssel
járjon.
További fejezetek:A vágóállatok tartása és kímélete; A szőrméjükért
tenyésztett fajok tartása; A veszélyes állatfajok egyedeinek tartása;
eb által okozott sérülés, veszélyes eb tartása; Állatkísérletek
végzésének szabályozása; Az állatkert, a cirkuszi menazséria és
a kedvtelésből tartott állatok kereskedésére vonatkozó szabályok;
Az állatmenhely és az állatpanzió létesítésének és fenntartásának
szabályai; Ebnyilvántartás, ebrendészeti hozzájárulás, állatvédelmi
bírság |
 |
Állatvédelmi oktatás 43/A. §. (1) Az állatokkal
szembeni megfelelő magatartásra, gondoskodásra nevelést, az állatok
megismertetését az iskolai általános képzésbe, a szakképzésbe
és az ismeretterjesztésbe be kell építeni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását az
állami és önkormányzati szervek, valamint az oktatási intézmények
kötelesek előmozdítani.
45. §. (1) Amennyiben az állat továbbélése megszüntethetetlen
vagy csillapíthatatlan szenvedéssel járna és gyógyulása nem várható,
továbbá
a) az állat tartója ismeretlen, vagy
b) vadon élő, nem vadászható állat esetében az egyed a szabadon
élésre vagy fogságban tartásra alkalmatlan,
az állatvédelmi hatóság köteles az állat életének fájdalom nélküli
kioltásáról gondoskodni.
|
|
|
|
2. Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. tv.)244. §. az állatkínzásról
244. § (1) Aki
a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces
állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas
arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés,
ha az állatkínzás
a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy
b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.
3. 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet a települési önkormányzat jegyzőjének
az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos
egyes feladat- és hatásköreiről
3.§. Ha a jegyző, illetve a járási
hivatal az Átv. 6-8. §-aiban meghatározott rendelkezések megsértését észleli,
illetve ezek megsértése miatt hozzá bejelentés érkezik, köteles haladéktalanul
eljárni vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság intézkedését
kezdeményezni
4.§. (1) A jegyző, illetve járási hivatal az állatvédelmi és az állattartási
szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére,
tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok
védelme érdekében.
(2) A jegyző, illetve járási hivatal az (1) bekezdés szerinti határozatát,
ha az természetvédelmi oltalom alatt álló állatot érint, köteles közölni
a természetvédelmi hatósággal is.
7.§. (1) A járási hivatal, illetve
a jegyző az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok
megsértése esetén - a (2) bekezdés szerinti állatok kivételével - az
állattartást korlátozhatja, megtilthatja.
(2) Természetvédelmi oltalom
alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá
tartozó állat esetén a járási hivatal, illetve a jegyző kezdeményezi
a természetvédelmi hatóságnál az állat tartásának korlátozását, illetve
megtiltását.
|
 |
