|

|
Petíció - Igazságot, jogot az állatoknak!
Ha még nem találkoztál a petíciónkkal, kérlek, írd alá és ismertesd
meg másokkal is! Olyan törvénymódosításokért küzdünk - elsősorban:
AZ ÁLLATOK NEM DOLGOK, ezt a fejlett nyugati országok jogrendszere
már elfogadta! - , amelyek lehetővé teszik, hogy az állatkínzókat
megbüntessék, az állatvédelmi törvény, a BTK 244.§. érvényesülhessen!
(ui. AZ ÁLLAT MINT JOGI DOLOG, a bűncselekménynek (az állatkínzásnak)
NEM LEHET A SÉRTETTJE, dolognak JOGI KÉPVISELŐJE SEM LEHET, ennélfogva
egy 2011-es törvénymódosítás folytán - ha a feljelentő nem a sértett,
akkor még panasztételi joga sincsen - a feljelentést BÁRMI HAZUGSÁGGAL
IS LE LEHET SÖPÖRNI!)
Harcolunk MINDEN GERINCES ÁLLAT megbecsüléséért, a városi galambok
téves hiedelmeken alapuló üldözése, kínzása ellen, a súlyosan
állatkínzó eszközök, mérgek betiltásáért is.
MAJD NE FELEJTSD EL e-mailben MEGERŐSÍTENI az aláírást!
http://www.peticiok.com/igazsagot_jogot_a_megkinzott_allatoknak
|
|
Mi, a Columba Országos Madárvédő Egyesület, minden
valódi állatvédővel összefogva azért küzdünk, hogy valamennyi
állatfaj valamennyi egyedének (a diszkrimináció-sújtottaknak is)
tényleges védelmet nyújtson az állatvédelmi törvény.
1. Jelenlegi jogrendünk az állatvédelem, állatkínzás jogi kezelése
szempontjából annyira ellentmondásos, hogy az állatkínzás bűncselekményének
elkövetői többnyire büntetlenül megúszhatják cselekményüket. Ez
elsősorban azért történhet meg, mert a jogrendünk lehetővé teszi,
hogy az állatokat nem bizonyos jogokkal bíró lénynek, nem speciális
jogalanynak, hanem jogi dolognak kezeljék! A jelenlegi magyar
jogrend szerint az állatkínzás cselekményének az állat nem
sértettje, mert sértett csak emberi személy lehet, sőt
jogi képviselője is csak emberi személynek lehet, tehát az
állatvédő, aki a kínzás tényét észlelte ill. feljelentést tett,
nem képviselője az állatnak, ennélfogva pl. panasztételi joga
sincsen, pótmagánvádló sem lehet. Az állatvédelem, állatkínzás
szempontjából az állatot dolognak tekinteni, elképesztően ostoba
anakronizmus, önellentmondás, hiszen dolognak nincsenek érzései,
tudata, dolgot nem lehet megkínozni! Égető szükség lenne olyan
egységes jogértelmezésre, ezzel kapcsolatban olyan törvénymódosításokra,
ami az állatvédelmi törvény alkalmazása, az állatkínzás bűncselekménye
szempontjából az állatot speciális jogalanyként tekinti.
- Nem túl régen a rabszolgákat is jogi dologként tekintette a
jogrend, nem voltak emberi jogaik. A jogrendnek együtt kell fejlődnie
a társadalommal, a tudományokkal! Mára a tudomány felismerte,
hogy a (fejlett gerinces) állatok nem reflexgépek, hanem
érző, értelmes lények, akiknek a tudata az ember 1-5 éves
gyerekével van egy szinten. Emiatt mára bizonyos jogi fogalmak,
értelmezések végzetesen elavultak. Ezért tágra nyílnak a kiskapuk
a hanyag, részrehajló jogi eljárásoknak, a korrupciónak!
2. Ráadásul az egészségügyi kártevővé minősítés, az egészségügyi
kártevőként kezelés a köztudatban egyes (fejlett tudatossággal,
érzelmi élettel rendelkező) gerinces állatfajokat olyan mértékben
diszkriminál, hogy ezeket (teljesen jogtalanul) mintegy kivonják
az állatkínzás törvényi tilalmának hatálya alól.
Külön figyelemre méltó, hogy létezik olyan jogszabály (18/ 1998.
(VI. 3.) NM rend. "a fertőző betegségek és a járványok megelőzése
érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről"), amely
36. §-ában ( (2) j) pont) tulajdonképpen bármely állatot
akár csupán a "tömeges előfordulása következtében vagy egyéb
körülmények miatt" egészségügyi kártevőnek minősíthet,
és elrendelheti nemcsak a távoltartását, de az irtását is! Ez
a gumi-paragrafus elsősorban a városi, utcai galambokat
hozza rendkívül méltánytalan helyzetbe, hiszen néhány téves hiedelem
terjesztésével a tetvekkel, bolhákkal, poloskákkal, kullancsokkal
stb. egy sorba helyezve, teljesen alaptalanul közutálat tárgyává
teheti őket. (A kártevővé nyilvánítás veszélye a kutyát, macskát,
az összes emlős háziállatot sokkalta inkább érinthetné, hiszen
sokkal többféle és veszélyesebb kórt terjeszthetnek az emberre,
mint a madarak, amellett nem egy közülük jóval szaporább a galamboknál.
Érdekes példa: a védett meg fokozottan védett denevérfajok
igen veszélyes kórt, veszettséget terjeszthetnek, de ők persze
a védettség okán mentesülnek...) Maga az "ornitózis"
szó is azt jelenti: "az az (egyetlen!) eredetileg
madárbetegség, ami emberre (emlős állatra) is átragadhat."
Zoonózisból (állatról emberre átvihető betegségből) száznál több
van, de ornitózisból csak egy! ez az egyetlen számbajöhető
komoly fertőzésveszély, de ez is az elemi higiéniai szabályok
betartásával elkerülhető; amúgy antibiotikummal ma már jól gyógyítható.
Minderről a "Szemenszedett hazugságok galambok fertőzésveszélyeiről"
című facebook-oldalon bővebben olvashat az érdeklődő.
Természetes, hogy a madarakat is távol kell tartani az élelmiszerek
tárolására és eladására szolgáló helyektől, a közétkeztetési egységektől,
hiszen a madárürülék az élelmiszereken nem kívánatos. De csakis
távoltartásról lehet szó, állatkínzó befogásuk, irtásuk
teljesen fölösleges és jogtalan! (A galambbefogók országszerte
gyakorlatilag ugyanazokat a sokszorosan állatkínzó módszereket
művelik: az épületek tetején - a járókelők elől jól elrejtve -
az időjárás viszontagságainak kitéve helyezik el a csapdákat,
amelyeket legfeljebb hetente kétszer felügyelnek; a galambok többnyire
már az első néhány óra után víz nélkül maradva szomjaznak; kétségbeesetten
törekednének ellátatlanul maradt fiókáikhoz, amelyek néhány
nap kínlódás után éhenvesznek; végül a zsákba gyömöszölt galambokat
azonmód solymászoknak adják tovább, akik kedvenc madarukkal együtt
(jogi szabályozás híján) azt művelik velük, amit csak akarnak.)
A galambok állományszabályozását az Európában, Észak-Amerikában
már elterjedt orális fogamzásgátlással kell megoldani!
A fent említett NM rendelet 36.§. (2) h) és i) pontjában megjelölt
patkányok és egerek (ugyancsak fejlett tudatú gerinces
állatok) kétségkívül eü. kártevők (a csatornapatkányok főként
azért, mert a fekáliával érintkezve emberi kórokozókat terjeszthetnek),
azonban súlyosan állatkínzó módszerekkel történő irtásukra semmilyen
jogszabály nem jogosít fel! Sőt, az állatvédelmi törvény 12.§.
(2) szerint még szükséghelyzet esetén is "gondoskodni kell
... arról, hogy az állat életének kioltása szakszerű gyorsasággal
és a legkisebb szenvedéssel járjon." Ezt a törvényi előírást
mind az egérragasztó, mind a patkányméreg súlyosan sérti!
A Mályi Természetvédő Egyesület 2014 novemberében már petíciót
indított "az egérfogó ragasztó termékek betiltásáért",
amihez egyesületünk is csatlakozott. Számunkra felfoghatatlan,
hogyan engedélyezhettek nálunk olyan brutálisan állatkínzó eszközt
fejlett gerinces állat elpusztítására, amilyen az egérragasztó.
A beleragadt egérke is napokig tartó kínlódás után pusztul el
étlen-szomjan; azonban nemcsak az egér, hanem gyakran természetes
ellensége, vagy védett kismadár, pl. kis kuvik, kis cinke vagy
más rovarevő esik áldozatul a csalinak. Ha még élve találják,
akkor is kicsi az esélye, hogy megtisztítható a ragasztószertől,
amely többnyire mérgező is; de az oldószerek, mint benzin, alkohol,
a bőrön át felszívódva szintén mérgezést okoznak.
A patkánymérgek, rágcsálómérgek nem kevésbé elfogadhatatlanul
állatkínzó szerek, és azok sem válogatnak az áldozatok között.
A jelenleg forgalomban levő (kumarin alapú) patkánymérgek által
kiváltott mérgezés tünetei: hosszantartó rosszullét, testszerte
belső és külső vérzések, fájdalom, görcsök, majd sokk és kóma.
Az egyik „nagyon hatékony rágcsálóirtó szer” hirdetéséből: „Elfogyasztásától
a rágcsálók (egerek, patkányok) 3-10 napon belül elpusztulnak.”
A szer nem azonnal hat, hiszen a különösen intelligens, közösségben
élő patkányok társuk szenvedését látva nem ennének belőle; néhány
napig semmi tünet, aztán hosszú, kegyetlen szenvedésnek vet véget
a megváltó halál! (Nyilvánvaló, hogy minél fejlettebb tudattal
rendelkezik egy állat, annál inkább képes átérezni, tudatosítani
a szenvedést is.) A patkánymérget nem mellesleg gonosz, hebehurgya
emberek bármelyik általuk nem kedvelt állat ellen is rendszeresen
bevetik, s ezzel az egész környezetet, az összes többi élőlényt,
többek között a védett madarakat, az ember gyerekét, sőt a csatornákon
keresztül a víz körforgásába, a táplálékláncba bejutva, az egész
lakosságot veszélyeztetik. - Van azonban évezredek óta rendelkezésre
álló megoldás a kétségkívül szapora és falánk, amellett betegségterjesztő
patkányok létszámának kordában tartására: alkalmas testfelépítésű
macskák, kutyafajok patkányfogóként alkalmazása! A rágcsálómentesítő
vállalkozók áttérhetnének a rágcsálómérgezésről a kóbor macskák,
kutyák összegyűjtésére és az alkalmas, ivartalanított példányok
gazdálkodókhoz juttatására, ahol ezeket patkány- és egérfogóként
alkalmazhatják. Így természetes módon megoldható a rágcsálómentesítés,
és egyúttal csökken a kóbor kutyák, macskák túlszaporodásából
származó gond is, nem kellene a "fölösleget" sintértelepeken
elpusztítani.
Mindezekről egyidejűleg részletes levelet írtunk az Igazságügyi
Minisztériumnak, valamint az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalának.
Ezúton is kérjük, követeljük
- az állatkínzás bűncselekményét illetően olyan egységes jogértelmezést,
illetve olyan törvénymódosításokat, amelyek az állatot
speciális jogalanyként tekintik, és ezzel az állatok
hátrányos megkülönböztetését kiküszöbölik;
- egyes hátrányosan megkülönböztetett állatok (elsősorban említve:
galambok, egerek, patkányok) védelmében a fentebb említett
fölösleges és súlyosan állatkínzó eljárások és irtószerek haladéktalan
betiltását!
|
Columba Országos Madárvédő Egyesület
|
|