|
Fajtatiszta kutyát vagy keveréket?
|
Fajtatiszta kutyát vegyek, vagy fogadjak örökbe egy kóborkát?
Hogyan tenyésztik a fajtatiszta kutyákat?
Adva van néhány egyed, amelyeknek valamely tulajdonságai miatt
válik az adott fajta kedveltté.
Hogyan tartják fent ezeket a tulajdonságokat: úgy, hogy
az ezekkel rendelkező rokon egyedeket egymással párosítják.
Pl. apát a lányával, anyát a fiával - sőt az is előfordul,
hogy ugyanazon szülők kölykeit, vagyis egymás testvéreit párosítják
egymással. (A szukák évente kétszer ivarzanak; egy-egy alom
száma 6-8 kiskutya, de előfordul 10-12 kölyökből álló alom
is, így aztán hamarosan nagyszámú rokon kutya lesz a tenyészetben.)
Mármost a rokontenyésztés v. beltenyésztés előnye, hogy a
párosodó egyedek nagyobb mennyiségben hordoznak közös, ill.
leszármazás-azonos allélokat. Ez jelenti egyben a beltenyésztés
veszélyét, hátrányát is: a hátrányos tulajdonságot hordozó
recesszív allélok találkozásának esélyei megnövekednek.
(Az azonos jellegre vonatkozó, de egymást kizáró minőségi
tulajdonságokat meghatározó géneket alléleknek nevezzük.
|
|
Az allél gének egyszerre jelen lehetnek a kromoszómapáron,
viszont az általuk meghatározott tulajdonságokból általában csak
az egyik jut érvényre az (általunk észlelt) ún. fenotípusban.
A betegségért/kóros állapotért felelős gént mutáns, szabályos
alléljét normális (vad típusú) génnek nevezzük.
Dominánsnak nevezzük a gént, ha allélpárja jelenlétében is
előidézi a rá jellemző jelleget, tehát domináns génből
egyetlen egy szükséges és egyben elegendő a betegség létrehozásához.
Recesszív génről beszélünk, ha a gén csak akkor fejti ki
hatását, ha domináns allélpárja nincs jelen, tehát (az X-kromoszómát
leszámítva) két recesszív allél (egy recesszív génpár)
szükséges a recesszív (lappangó) módon öröklődő betegség előidézéséhez.)
Következésképp: ha fajtatiszta kutyát vásárolunk, bármilyen
kiváló küllemű és viselkedésű is, azzal szinte biztosra vehetjük,
hogy vele együtt néhány recesszív (lappangó) módon öröklődő
betegségre való hajlamot is bevásároltunk! Ezek többnyire
csak idősebb korban jönnek elő. - Keverékeknél a beltenyésztés
veszélye kisebb (nincs szándékos beltenyésztés, bár véletlen
rokontenyésztés előfordulhat).
|
|
|
Ha viszont nem várt, véletlen szaporodásból
származó kiskutyát, netán felnőtt kóbor kutyát fogadunk örökbe: (nem
beszélve arról, hogy jóval kevesebb pénzbe kerül,) azzal számos örömöt
okozhatunk magunknak.
1. Annak igen kicsi a valószínűsége, hogy az a kutya beltenyésztett! tehát
ha a kutya egészséges, akkor jó tartás esetén valószínűleg évek hosszú
során is egészséges marad, és kevés gondot, sok örömet okoz a gazdijának!
2. A kóbor kutyák legtöbbje sóvárogva várja, hogy eljöjjön érte a jó gazdi,
akivel megoszthatja gondját-örömét, akit hazatértekor hatalmas örömmel
üdvözölhet, és lesheti, hogyan járjon kedvében... és
3. nem kevésbé csodálatos belső örömmel tölthet el az a tudat, hogy
jót tettünk, hogy egy ártatlan, kedves, de szerencsétlen sorsú kis
lény életét biztonságossá, boldoggá tettük.
Mielőtt kutyát vennél... menj be egy menhelyre vagy egy sintértelepre.
Menj végig a folyosón. Nézd meg az összes számozott, számozatlan kennelt...ketrecet...zugot.
Nézz bele mindegyikük szemébe. Lásd meg a fájdalmat, a csalódottságot.
Érezd át.
Ha ki tudsz sétálni kutya nélkül... akkor neked nem való kutya.
|
|
|
|
|
|
|
|
Köszönjük adományait, amivel segíti
munkánkat! |
Copyright 2014: Columba Országos
Madárvédő Egyesület
|
|