Galambirtást vagy fogamzásgátlást?

A galambok a műemlék-épületek, szobrok, az erkélyek lepiszkításával tudnak ugyan köztisztasági, esztétikai kárt okozni, azonban mivel magevők, az ürülékük könnyűszerrel LEMOSHATÓ. Éjszakázó, fészkelő helyeik túlzsúfoltak, piszkosak, nem nyújtanak elegendő védelmet. Ez a galambok számára valódi egészségügyi gond, a közelükben élők számára pedig kétségkívül kellemetlen. Erre rövid távon megoldást a zöldterületeken GALAMBDÚCOK felállítása jelenthet (ez nyugati országok városaiban gyakori), így táplálékot és az időjárás elől védelmet is találnak, az arra járókat pedig gyönyörködtetik. A túlnépesedésükre közép- és hosszabb távon pedig az ORÁLIS FOGAMZÁSGÁTLÁS a megoldás, amit Európa néhány fejlett országában (Németország, Ausztria), meg Észak-Amerikában már jónéhány éve kiterjedten alkalmaznak. Az egyik kifejlesztett szer az ún. OvoControl P (az egyébként ártalmatlan, nem-hormonális nicarbazinnal preparált kiegészítő galambeleség), amely hatásosan gátolja a tojások kifejlődését. A német nyelvterületen használt Fertistop 99 nevű (hormonális) fogamzásgátló kialakítása olyan, hogy csakis az erős zúzógyomorral rendelkező magevő madarakra fejti ki a hatását. EMLŐSÖKRE mindkettő TELJESEN ÁRTALMATLAN, anyagánál, méreténél, kiszórási módjánál fogva (a galambok éjszakázó helyeinek szomszédságában, reggel) pedig könnyen elérhető, hogy csakis a galambok fogyasszák. A Fertistop 99 pelletek kiszórása (néhány napos, hasonló méretű galambeleséggel való beetetés után) 2 hónapos időközökben történik egy előzetesen kiszámított mennyiségben, úgy hogy galambonként 2 pellet jusson. Ha egyenletesen szórják szét a galambcsapatban, akkor a megfigyelések szerint 3 pelletnél több elfogyasztása galambonként csak ritkán lehetséges. A bekövetkező szaporodásgátlás 2 hónapig tart.
A német dokumentáció szerint Hannoverben (ahol a kutatásokat folytatták) a szer alkalmazása hatására 4 év alatt a galambpopuláció az eredetinek kevesebb, mint 20%-ára csökkent.

Sajnos, hazánkban jelenleg még az orális fogamzásgátlók használata - érthetetlen módon - nem engedélyezett. Többnyire az MME honlapjára mutogatnak az illetékesek, ahol teljesen megalapozatlan, a tárgy nem-ismeréséről tanúskodó állítások vannak tán évtizedek óta, miszerint "ezek kiszórásakor nehezen szavatolható, hogy a gyerekek ne ehessék meg, vagy védett madarak ne férhessenek hozzá; ráadásul a galambok tíz évet is meghaladó élettartama miatt az ilyen szerek hatása csak évtizedek alatt érvényesülhetne."

1. Még ha a gyerekek gusztust is kapnának a - mondjuk - kukoricaszem nagyságú, gabona alapú, ízetlen magvak szopogatására, akkor sem történne semmi bajuk, a hormonális hatóanyag csakis az erős zúzógyomorral rendelkező magevő madarak szervezetében, fokozatosan 2 hónap alatt szabadul fel! Ugyanezért sem a rovarevők nem fogyasztják, sem a ragadozók szervezetében nem szabadul fel a hormon (még ha történetesen meg is eszik a galambot)!
2. A védett magevő kismadarak a méreténél fogva nem tudják azt megenni, de a fent leírt megfelelő kiszórási technikával a nagyobb magevők sem tudják fogyasztani, hiszen a galambok percek alatt eltakarítják! 3. Ha a fogamzásgátló kiszórását megfelelő szervezettséggel és rendszerességgel végzik, akkor az eredmény is hamarosan érzékelhető! A német dokumentáció szerint Hannoverben (ahol a kutatásokat folytatták) a szer alkalmazása hatására 4 év alatt a galambpopuláció az eredetinek kevesebb, mint 20%-ára csökkent! - Tehát a fogamzásgátló ellenzői minden bizonnyal a galambbefogók meg a solymászok, akiknek jelentős anyagi érdekük fűződik a jelenlegi galambkínzó módszerek fenntartásához!

Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala is elismerte, hogy galamboktól rendkívül ritkán fertőződik meg ember, mindössze az élelmiszerektől való távoltartásuk indokolt. Ennek ellenére országszerte folyik az indokolatlan és SOKSZOROSAN ÁLLATKÍNZÓ GALAMB-BEFOGÁS (a csapdákat az épületek tetejére helyezik, ahol a madarakat az időjárás viszontagságaitól semmi sem védi; legfeljebb hetente kétszer ellenőrzik a csapdákat, a kihelyezett vizet a galambok órák alatt kiborítják, majd napokig szomjaznak; mivel a galambok egész évben költenek, a szülők befogásával a magukra hagyott fiókák napokig kínlódva éhenvesznek; arról nem is beszélve, hogy a solymászoknak eladott galambokkal azok - jogi szabályozás híján - bármit művelhetnek). Ezért követeljük, hogy az állatkínzó galambbefogást törvény tiltsa!