Az ember legrégebbi barátai

A házi galamb a szirti galamb (Columba livia) háziasított változata. Már kb. 4-6 ezer éve háziasította az ember. A kis-ázsiai emberek szent állatként tekintették a szirti galambot. Ezek a galambok ugyanis olyan barlangokban laktak, amelyeket az ottani emberek istenek lakóhelyének tekintettek, a galambok pedig az istenek tiszteletére emelt szentélyeket fészekrakásra használták - így a galambokat is istenként tisztelték. Így keletkezett a világ számos vallására jellemző galambkultusz. - Kiváló tájékozódó képességüket kihasználva, az ókori Egyiptomban már hírvivőkként alkalmazták, és isteni származásúnak, királyi madárnak tartották őket. - A föníciai hajósok tengeri utakra vitték galambjaikat, majd a messzi szárazföldek megismerésére röptették ki őket. Az özönvízről szóló bibliai legendában is galamb volt a hírvivő! - A hinduk a szerelem istenét is galamb alakjában ábrázolták. Indiában és más ázsiai országokban a galambokat az emberi lélek megtestesítőjének tartották. (A szíriaiak galambházakat építettek a halottaik sírja fölé!) Nem csoda, hogy a harmadik isteni személyt, a Szentlelket fehér galamb képében testesítették meg a keresztények! (Vö. T. Osinski: Az ókori galamb)
Ragaszkodnak az eredeti élőhelyükhöz. Miért is a városokban szaporodtak el a kóbor házi galambok? Szembetűnő, hogy legtöbbjük pontosan úgy néz ki, mint a tenyésztett kedvenc postagalambok. Hát persze, hiszen ezek mind a (postakocsik, távírók, rádióadó-vevők stb. belépésével) feleslegessé vált és szélnek eresztett postagalambok leszármazottai!

Még a közelmúltban is alkalmazták őket hajósok, pilóták, alpinisták, kémek, bankárok stb., sőt, az első és második világháborúban postagalambok, katonagalambok vitték az üzeneteket a frontvonalakon innen és túl, és mentették meg egész bekerített katonai alakulatok életét. Sok postagalamb kapott ezért háborús kitüntetést. Aztán mikor feleslegessé váltak ezek a galamblelkű hősök, akkor egyszerűen szélnek eresztették őket, éljenek meg, ahogy tudnak. Ezeknek az ükunokáit gyilkolják, éheztetik, üldözik ma az ostoba, alaptalan rémhírekkel megfertőzött városlakók!