Madárvédő                         
 

 

 

Madáragy

 

 

A madáragy szerkezete
Miféle intelligenciával rendelkezhet egy diónyi, esetleg mogyorónyi agyat birtokló lény? Nemcsak a köznapi ember vélekedik lenézőleg a madarak értelmi képességeiről, hanem a szakemberek nagy többsége is: előítéletesen eleve primitívebbnek, alacsonyabb rendűnek tartja a madarakat az emlősöknél. Pedig ez a vélekedés több szempontból helytelen.
Először is, a (hasonló agyfelépítésű és agyműködésű) emlősállatok értelmi képességeinek megítélésében sem egyszerűen az agy tömege, hanem az agytömeg-testtömeg arány a döntő. Egy madár agyának nagysága pedig egy azonos testsúlyú emlőséhez hasonló. Másodszor, az agyműködést sohasem egyszerűen az agy mérete határozza meg. Ismeretes, hogy a felnőtt emberi agy súlya átlagosan mintegy 1200-1500 gramm, de ettől jókora eltéréseket is észleltek. Azonban a világ legnehezebb agyát (2000 gramm felett) történetesen egy idióta birtokolta!

 

 

Szóval az agy méreténél sokkal fontosabb az agy finomszerkezete. Az agy szerkezetét meg minden bizonnyal erősen befolyásolja a használat! Hiába van valakinek jókora, barázdált, tekervényes agyveleje, ha gyerekkora óta nem használja gondolkodásra, tanulásra, akkor az idegsejtek nem hoznak létre új kapcsolatokat, sőt a régi kapcsolataik is „berozsdásodnak”. De kóros folyamatok is előfordulnak, pl. idióták agyvelejében túlzott barázdálódás is létrejöhet. Az is meglepő, hogy a birka agyveleje jóval tekervényezettebb a kutyáénál, holott a kutya intelligenciája igencsak felülmúlja a birkáét. (Az emberi test. Szerk. Obál Ferenc dr.)
Harmadszor, a madarak agyának felépítése, szerkezete jelentősen eltér az emlősökétől. De nem primitívebb, hanem más! Ugyan a nagyagy felületén nincsenek barázdák, tekervények, és az agykéreg (szürkeállomány) nem borítja be a nagyagy teljes felületét. Viszont az agyköpeny alatti rész, a subpallium – az emlősöknél a csíkolt testnek (corpus striatum) megfelelő terület –  a madaraknál rendkívül fejlett és ez teszi ki az agyféltekék fő tömegét. Csak a madaraknál alakult ki az ún. hiperstriatum, amely a mozgások és a tanulási folyamatok koordinációját végzi. – A madaraknál igen magas fejlettségi fokú a kisagy is, amely a repülőmozgásokat rendezi össze és az egyensúlyi helyzetért is felelős. (Ld. pl. Mödlinger – Kapocsy: A madarak világa)
Negyedszer, ne feledkezzünk meg a madarak hallatlanul gyors anyagcseréjéről, ami összefügg az igen magas belső testhőmérséklettel (40-44 C°). Főleg a kisméretű madarak szinte mindent elképesztő robbanékonysággal képesek művelni!


 
 

Vizsgálták pl. seregélyek reakcióidejét zavaró hang- ill. fényingerekre: ezt mintegy 40-80 ezredmásodpercnek mérték!
Mérges seregély
A madarak mozgásérzékelő képessége is sokkal fejlettebb, mint az embereké.
Seregély dalol
 
 
 
 
 
 


Mi folyamatos mozgásként látjuk a 20-24 kép/s sebességgel vetített filmet; a madarak 140-160 kép/s esetén is még minden képet külön érzékelnek! – Gondoljunk csak az első, terem nagyságú számítógépekre, és arra a sebességre, amellyel azok teljesítettek; meg – a mikroprocesszoroknak köszönhetően – a jelenlegi, aktatáska méretű laptopokra és tenyérnyi palmtopokra, amelyek gigahertz nagyságrendű órajellel működnek. Engem a villámgyorsan működő apró madáragyak a mikroprocesszorokra emlékeztetnek.
(Ezek után talán nem csodálkozunk, hogy egyes, kiemelkedően értelmes madárfajok (főleg a varjúfélék meg a papagájok) intelligenciája, problémamegoldó képessége a főemlősökét is felülmúlja! (Erről részletesebben egy későbbi alkalommal írnék.)
Még egy érdekesség a madarak különleges érzékeiről.Mi, emberek, meg a főemlősök nagy része, három-szín-látók vagyunk, azaz a szemünk retinájába beágyazott csapokban háromféle, különböző színre (kék, zöld, sárga) érzékeny látópigment van.
Színlátás persze csak akkor jön létre, ha a különböző csapok elektromos jeleit az ideghálózat és az agy feldolgozza.) A többi emlősállatok (pl. a kutya-, macskafélék, a patások) két-szín-látóak (a vörös színt általában nem látják) vagy színvakok. A madarak többsége viszont négy, sőt öt különböző színre érzékeny csappigmenttel rendelkezik! Ezek közül az egyiknek a maximális érzékenysége az ultraibolyában van. Viselkedéstani kísérletek azt mutatják, hogy a színlátásuk igen fejlett. Vagyis a madarak a világot nálunk sokkal gazdagabb színekben látják: mi hozzájuk képest részlegesen színvakok vagyunk!...



 
 
 

 
A madárszem részei (szklerotikus gyűrű, írisz, szemlencse, szaruhártya, muszkuláris védőréteg, retina, choroid hártya, ínhártya, látógödör, fésűszerv, látóideg)

A fejlett intelligencia egyik kísérő jelensége, hogy az agyat állandóan foglalkoztatni kell, az állat kíváncsi, felfedező kedvű, játékos. A papagájok kevés kivétellel mind ilyenek. Nem csoda, hogy a hullámos papagájok meg a nimfapapagájok a legkedveltebb díszmadarak közé tartoznak. Nemcsak könnyen szelídíthető, barátságos közösségi lények, de – ha lehetőségük van rá – bohókás játékaikkal felvidítják, elszórakoztatják az őket kedvelő, foglalkoztató gazditHa viszont egyhangú, sivár környezetben tartják, a madár éppúgy lelkibeteg lesz, akár a hasonló sorsú kisgyerek.

 

 

 

 

Jelei az állandó fel-alá tipegés vagy rohangálás, a szüntelen kiabálás, a tolltépkedés, végül a testi betegségek.
Néhány éve engedtem a nimfáim követelőzésének, és megszületett négy eleven, pajkos nimfa-fióka.
Eleven, pajkos nimfa-fiókák.

Egy fiú és három lány – a hímecske hatalmas buzgalommal fejlesztette a fütty- és dallam-repertoárját, a kislányok pedig különösen játékosak.

 

 


Mindent ki kell tapasztalniuk, mindent húznak-nyúznak, egymással versengve szétszerelnek, megrágicsálnak, ledobálnak.Szerencsére a környezetük úgy volt kialakítva, hogy nagy kárt ne tudjanak okozni a berendezésben, és főleg sajátmagukban sem.
 

 

Állítom, hogy ezeknek az okos madárkáknak még humorérzékük is van!
Fenyőrigó (Turdus pilaris)

 



 

– Egyszer egy kicsit gyulladt szemű fiatal fenyőrigót is ápolgattam. A rigóka hamarosan otthonosan mozgott nálunk, a papagájokkal is összebarátkozott. Legfiatalabb hullámos papagáj-kislányom, Tündike különösen nagy érdeklődést tanúsított iránta. Azt találta ki, hogy mintegy véletlenül a háta mögé kerül, aztán mikor a rigóka éppen eszeget, Tündike a hátára ugrik! Ilyenkor a rigóka persze méltatlankodva zavarta odébb a kis haszontalant – de csak percekre, mert Tündike máris azt leste, hogyan lovagolhatná meg ismét a nála kétszer-háromszor akkora pöttyös madárkát.

Kis Tündike, Szürike, Katica, Móricka

Felvettem videóra néhány jelenetet; később a barátnőm meg az unokája a hasukat fogták nevettükben, mikor megnézték a műsort.


 

 

Dolmányos Dodó

 

 


.






 
  Köszönjük adományait, amivel segíti munkánkat!
Copyright 2014: Columba Országos Madárvédő Egyesület